2011. március 2., szerda

A Változhatatlan


A feljelentgető imígyen szól:

-  „Én mindenkit feljelentek, mindenhova... Mert nekem, tiszta a lelkiismeretem! – s közben szívére teszi a kezét (mint egy hírhedt hazaárulónk, a Himnuszunk éneklése közben)!

Az a típus ő, akiről azt olvashattuk korábban, hogy addig hazudik magának, míg a végén maga is elhiszi azt, amit hazudik… Olyan ő, mint az az ember, aki belenéz a másik ember arcába és szemrebbenés nélkül meghazudtolja… Ő az, aki folyton projektál/kivetít… amit tesz, azzal vádol meg másokat.
Becsületes embereket próbál besározni… Olyanokat, akiknek máshol és újra meg kellene születniük ahhoz, hogy megtegyék azt, amire vádlójuk képes!

A feljelentgető nem most kezdte… Régóta űzi az „ipart”, sokakat eltávolíttatott már… Életeleme a rosszindulat, a bosszúállás, az irigység, a hamis vádaskodás, a rágalmazás, a befolyásolás, ahogyan az uszítás, zsarolás és fenyegetés…

Senkit sem tisztel, senki sem tiszteli…
Senkinek sem hiányzik… (Még az övéinek sem…)
Semmit sem dolgozik… Ha mégis: abban nincs köszönet… 
Folyton figyel, mégse lát…
Folyton megszólal, még se mond semmit… Ha mégis: hát maga is bánja…
Folyton tanul, mégse okul…
Folyton felfele tör, mégse emelkedik…
Folyton utazik, mégse jut el sehova…
Folyton megszerzi, mégse tudja megtartani…
Folyton űzi, mégse éri el…

Lelkének fénytelensége visszaköszön szelleme tükrében, ahol sötétség honol… 

Nem kell kitalálnia, kiről van szó, nem kell megneveznie az illetőt…
Nincs is jelentősége, hiszen ha mellétrafál, akkor sem téved nagyot…  


Folyt. köv.


posta@pszicho.net                               netrefel.net
FELELET.net              Levél Uray Erzsébetnek

Nincsenek megjegyzések: