2012. május 27., vasárnap

Füstölgők

.
...A pszichiátriai betegek otthona előtt állandóan kis, fehér köpenyes csoportosulást lehet látni… Valaki úgy gondolta, hogy a 200 főt foglalkoztató intézmény dohányosainak a főút melletti kerékpár úton álldogálva kell pöfékelni… Ez a kijelölt dohányzó… Múltkor hosszan kellett várakoznom az intézménnyel szemben és döbbenten vettem szemügyre a sürgés-forgást… Láthatóan itt működik az intézmény információáramlása… Majdnem, hiszen egy felső vezetőt se láttam kint dohányozni, pedig akad köztük, nem is egy… Biztosan leszoktak…
A látvány mindenesetre meghökkentő… Az autósok mindegyike odanéz, hiszen a fehérköpenyesek vonzák a tekintetet… Ez balesetveszélyes… A kerékpárúton haladók, a benzingőz mellett – amit a dohányosok is kénytelenek beszívni – a dohányfüstöt is magukba szívhatják tekerés közben, gyerekestül, kutyástul, vagy ami még jobb, séta közben… Az egészségmegőrzést célzó törvények így vezetnek – dilettáns kezek révén – újabb egészségkárosodáshoz. S aztán a fehér köpenybe visszamegy dolgozni… a konyhára, mosodába, rendelőbe, ebédosztásra, pelenkázásra, fürdetésre, gyógyszerezésre… A higiénés előírások és biztonság ilyen szintű megsértése, több mint aggasztó. Talán volna törvényes kiskapu a megoldásra…


A teljes írás megtekinthető: ITT!


posta@pszicho.net                               netrefel.net
FELELET.net              Levél Uray Erzsébetnek

2012. május 25., péntek

A rigó egyet füttyentett…

.
Ma találkoztam Mátyás bácsival, egy kedves, idős ismerősömmel, aki figyelemmel kíséri a velem kapcsolatos eseményeket.

Pár szót váltottunk, majd megkérdezte, történt-e valami fejlemény az ügyemben?
Néhány másodpercre elgondolkodtam, mi jót is tudnék neki mondani…

-          Igen, töröltek a rabosításból!
Rögtön értette. Felhúzta a szemöldökét, felszegte kissé a fejét, s mutatóujját okításra emelve megjegyezte:
-          A rigó egyet füttyentett… Tudja, mit jelent ez!? Hamarosan fütyülni fog!

Hálás vagyok neki a biztatásért…

Ha megállunk és figyelünk, halljuk még a varjak hangos károgását, de már egyre erőteljesebben kihallik az énekes madarak tavaszköszöntő csivitelése…


posta@pszicho.net                               netrefel.net
FELELET.net              Levél Uray Erzsébetnek

2012. május 20., vasárnap

Üldözés, vagy üldöztetés? III.

.
Előzmény: ITT! és ITT!

Rabosítás törölve?

Ötvenedik születésem napján megajándékoztak: megrovást kaptam az ügyészségtől… El is szomorodhatnék, de én inkább "örülök", mivel, töröltek a bűnügyi nyilvántartásból! Igaz, ármánykodásból kerültem bele, de mint azt a végén összegzem is, az ártatlanoknak nem tudnak ártani a gonoszkodók sem… Nem hagyom, hogy megmérgezzék az ünnepemet…

Nem olyan régen, újabb feljelentés érkezett ellenem Kastyják János ügyvéd úr és Fődi Gyöngyi főnővér részéről, állítólagos hamis vád miatt… Ezért, beidézett gyanúsítottként a kecskeméti nyomozó ügyészség kihallgatásra… Közölték velem, hogy ez a bűncselekmény 1-5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető… Bekerülök a bűnügyi nyilvántartásba… ahonnan, ha felmentenek a vád alól, akkor törölni fognak, de a rendőrségnek, az ügyészségnek, és bíróságnak továbbra is megmarad a rálátása az adataimra! (Ezen állítást a bűnügyi technikus később cáfolta.) Igaz, tiszta lesz az erkölcsim…
A tanúvallomással egy időben panasszal éltem a gyanúsítás ellen: mivel én nem jelentettem föl Fődi Gyöngyit - ahogy Simon Ilonát, és Farkas Istvánnét sem -, hanem egy névtelen bejelentést – melynek valóságtartamáról előtte saját eszközeimmel meggyőződtem – továbbítottam e-mailben Téglás Péter vezető ügyész úrnak – korábbi kérésének megfelelően -, kérve az eset mérlegelését és szükség esetén az eljárás megindítását. Azt sem értettem, hogyan lehet hamis vád egy olyan bejelentés, melyben a többi megnevezett személyt állítólag elmarasztalták. S ha így van, akkor miért nem az ügyészséget jelentették föl, akik a gyanút alaposnak ítélték meg, s elrendelték a nyomozást, ügyészi felügyelet mellett! Egyébként, több hozzászólást is továbbítottam azokban az esetekben, ahol egyértelműen bűncselekményre való utalás történt. Az esetek további lefolyásáról nem szereztem tudomást. Elmondtam még, hogy – többek között blogoldalunkkal is - segítettük a rendőrség, az ügyészség, és a nyomozó hatóságok munkáját és a bejelentést erkölcsi kötelességből továbbítottam.
A nyomozó ügyész úr tájékoztatott arról, hogy ha megnevezem az illetőt, akitől az információt kaptam, akkor a vád rólam, automatikusan rászáll… Hogy szeretném-e, hogy megfenyegessenek újra másokat, veszélybe kerüljenek családok, egzisztenciák, életek? Netán felrobbantsanak autókat? Nem, nem szeretném, de ki is feltételezne ilyesmit?
Útiköltség térítés nem jár, mivel gyanúsítottként idéztek be…
Az iratanyagba nem tekinthettem be, mivel abból akkor az ügyész úr dolgozott… Később majd lesz iratismertetés, akkor betekinthetek (ha lesz pénzem átutazni Kecskemétre) és másolatot is kérhetek… Azt mondta, értesítenek az időpontról. Nem értesítettek, csak a panaszom elutasításáról, melyet nem találtak alaposnak, igaz az indoklásban nem szerepeltek az érveim.

A kihallgatást követően tájékoztattak arról, hogy a fenti bűncselekmény miatt rabosítanak, azaz bekerülök a bűnügyi nyilvántartásba… Erre, időpontot is egyeztetett Kiskunhalassal.

Közben megtudtam, hogy van egy tanú, aki már korábban tanúként jegyzőkönyvbe nyilatkozott a rendőrségen, hogy a vád, nem hamis
Az újabb beidézés időpontja előtt két nappal tájékoztattak arról, hogy meg kell jelennem ugyanott, hogy foganatosítsák velem (gyanúsítottal) szemben a megrovást, ahol ügyvédem is jelen lehet (!)… ha nem jelenek meg, elővezettetnek…
Megjelentem, s kértem pár nap gondolkodási időt, de nem kaptam, azt mondta az ügyész úr, hogy vagy most eldöntöm, hogy elfogadom a határozatot, vagy panasszal élek, de akkor ő már íjra is a vádemelést, aminek tárgyalás lesz a következménye, ahol engem bizonyosan elmarasztalnak… Nem értem, hogy miért marasztalnának el egy eljárás folyamán, ha nem követtem el semmit? De hát, nem ez az egyetlen dolog, amit nem értek az ügyben, amit pedig megértettem, az nem adhat okot optimizmusra… Telefonáltam, és a vonal végén, ugyanazt gondolták, mint én… ha elfogadom, akkor vége, másrészt meg miért fogadnék el elmarasztalást azért, amit nem követtem el!
Eddig Martinov Tibor ügyvéd úr minden egyes tárgyalásomon (Kispál Ernőné ellen indított „Ügy megcsaplak nem kelsz fel többet!” büntetőügyben ellenem, valamint a munkaügyi peremben), minden egyes tanútól megkérdezte, hogy tudják-e, hogy én büntető eljárás alatt állok? Még tőlem is, folyton ezt kérdezgeti… Most meg majd azt fogja mondogatni, hogy tudják-e, hogy engem az ügyészség büntetőügyben megrovásban részesített? Igaz, ezt nem teheti, de hát, errefelé bármi megtörténhet… Meggyőződésem, hogy az egész tárgyalássorozatot csak ezért az egy feltehető kérdésért – no meg lejáratásomra, elmarasztalásomra és anyagi ellehetetlenítésemre – kezdeményezték. Bárhogy döntök, sehogy se jó…
A hezitálás alatt, hirtelen, felülről jött megvilágosodás segített a döntésben… A becsületünket senki sem veheti el tőlünk, sem bíróság, sem ügyészség, sem bűnügyi nyilvántartásba vétel, se hamis vád, se becsületsértés, se rágalmazás, se semmi…
Így aztán, közöltem az ügyésszel, hogy bár nem értek vele egyet, és nem fogadom el, de nem kívánok panasszal élni… Aláírtam valamit, amit az orrom alá dugott, hogy minél előbb szabaduljak… Aztán átvettem a határozatot, s azt mondta, törölnek a nyilvántartásból… mindenhonnan… Kértem az iratanyagból egy példányt, 8 napon belül megkapom… Végre megtudom, mivel is vádoltak engem… Mi az, ami miatt, például kirekesztődtem az újabb  (harmadik) intézményvezetői pályáztatásból

A tanulság egyelőre csak annyi, hogy az szerepel a határozatban, hogy cselekményemmel (bűncselekmény gyanúját észlelve és jelezve) csak csekély fokú veszélyt jelentek a társdalomra… No, ez jó hír!
Kérdésem csupán, ha én – becsületes állampolgárként – csekély veszélyt jelentek a társadalomra, akkor milyen veszélyt jelent az, aki nem becsületes, netán elköveti a bűnt, vagy, ne adj’ Isten bűnöző, vagy ami még rosszabb, gonosz, megszállott, megátalkodott, és lélek nélküli személy?
Belegondolni se merek…  


posta@pszicho.net                               netrefel.net
FELELET.net              Levél Uray Erzsébetnek

Üldözés, vagy üldöztetés? II.

.
Előzmény: ITT!
 
Sok minden történt az előzőekben leírtak óta… A lényeg azonban nem változott, további elfoglaltságokat is kerestek számunkra, mely nem kevés, anyagi és egyéb vonatkozást is jelent.

Összeférhetetlenség miatt elbocsátottak 5 hónap felmentéssel és végkielégítéssel a munkahelyemről, mindezt olyan sürgősséggel, hogy még a közalkalmazotti tagságom megszűnését követő 1 éves védettséget sem tudták kivárniSőt, összeférhetetlenségem ellenére, visszahívtak a felmentési időm alatt még dolgozni (4 napra)!

Három hónap munkanélküli járadék után Simon Ilona férjénél, Simon Istvánnál kellett kérvényeznem az aktív korúak ellátását, mely éppen akkor csökkent 28.500,- Ft-ról 22.800,- Ft-ra…

Munkaügyi pert kezdeményeztem, kérve visszahelyezésemet… Az intézmény, Martinov Tibor ügyvéd képviseletében ellenkeresetet nyújtott be, melyhez csatolták a munkatársak által (Visnyei Ágnes csop.vez., Gyenizse Imre szociális gondozó, Nográdi Krisztina gyógypedagógus, Szabó Orsolya szociális munkás, Szikora Józsefné asszisztens, Molnár Alíz német tanár- a főorvos házaspár lánya, Börcsök Brigitta szociális ápoló és gondozó, Klam László testnevelő hallgató?,  majd később Bodács Zília művelődési szakember, Gyöngyi Ferencné szociális ügyintéző és Vincze István lelkigondozó, valamint Dr. Szűcs Erzsébet szakmai vezető, Kállóné Szemerédi Magdolna orvos asszisztens, - a jegyzőkönyveket készítették ..................... vezető, Szőke Pálné főkönyvelő, Borbás Andrea főápoló asszony, valamint Simon Ilona igazgatónő) írt elmarasztaló véleményüket… Négy tárgyalás volt ezidáig…

Közben négyen (..............................., Nográdi Krisztina, Borbás Andrea és Vincze István – utóbbi, a meghallgatáson visszavonta a feljelentést) tízszer jelentettek föl a blog miatt engem és férjemet, a blog korábbi üzemeltetőjét. Ezek miatt eljárás is indult, nyomozás, kihallgatások, három bírói meghallgatás… Holnap lesz a tárgyalás az ügyben… A vád rágalmazás, becsületsértés

Kétszer pályáztam meg az intézményvezetői állást úgy, hogy az első alkalommal a meghallgatások előtt kihirdették az eredményt, a másodiknál pedig – indoklás nélkül – nyilvánították az eredménytelennek az egyébként érvényes pályáztatást. Mivel a két pályáztatás között több, mint három hónap telt el, új erkölcsi bizonyítványt kellett kérni

Folyt. köv.
.
posta@pszicho.net                               netrefel.net
FELELET.net              Levél Uray Erzsébetnek

A rágalmazási per előzményei…

.





posta@pszicho.net                               netrefel.net
FELELET.net              Levél Uray Erzsébetnek

2012. május 19., szombat

Újabb öngyilkosság a kiskunhalasi otthonban

.
Miközben nagy erőkkel zajlanak az átszervezések, helyezkedések és az újabb igazgatói pályáztatás, sajnos közben ismét tragédia történt.
Egy fiatal férfi lakó úgy döntött, hogy eldobja életét, önkeze által.

Gyakran megesik az ilyen betegeknél, mondják, mégis érthetetlen, megszokhatatlan és elfogadhatatlan…

Talán, ha megfelelő profilú intézménybe nyert volna elhelyezést, megelőzhető lett volna… De ez már, a mi lett volna ha kategória… Igen. Ahogyan az is, hogyha jobban odafigyeltek volna a betegre… a betegekre… nem történhetett volna meg.
Nem értem, hiszen az öngyilkosságra utaló jelek észrevehetőek, melyet minden szakdolgozónak ismernie kell...

Mikor fognak már végre teljesen a betegekre koncentrálni, s meghallani egy-egy szakember figyelmeztetését, s azt továbbítani úgy, hogy ne süket fülekre leljen… Hogy ne lehessen elbagatellizálni, mint P. József esetében…
Írásos nyoma kell hogy maradjon olyan helyen, ahol nem lehet eltüntetni… Mert bizony sokszor jelezték a veszélyt a munkatársak a tragédiák előtt… de a felelőst sosem vonták felelősségre!  

Való igaz, sok minden történt pozitív irányba is… Néhányan végre az alapbetegségüknek megfelelő intézménybe kerültek, ahol reménység szerint, problémájukkal hatékonyabban tudnak foglalkozni… A dolgozók hangulata az intézményvezető-váltás és a terror enyhülése következtében lényegesen javult… Sajnos azonban a végleges kinevezés hiánya és a fals pályáztatások az igazgatói állásra továbbra is bizonytalanságban tartják az érintetteket…

A tragédiák sorozatának kérdése azonban nem kerülhető meg. Ideje lenne már egy független szakértői vizsgálatot elvégezni, mely ezúttal nem a „nem történt semmi” előre gyártott jelentést adná hírül, hanem arra a kérdésre adna választ, hogy mi az oka a sok öngyilkosságnak… (pl: téves diagnózis, gyógyszerezés, terápia hiánya…) Történtek-e mulasztások, a felelősség ténye és a felelősök köre megállapítható-e, milyen intézkedéseket kell foganatosítani a megelőzés érdekében a jövőre nézve? Ha ezek a kérdések megválaszolatlanul maradnak, akkor ez az értelmetlen haláleset – csakúgy, mint az összes többi - hiábavaló marad, és újabb és újabb tragédiák fogják követni…

Reméljük, hogy a lelki terror megszűnése felszabadítja az ápolókat, hogy ismételten latba vessék szakmai tudásuk legjavát a betegek jóléte, kezelése és az ilyen esetek megelőzése érdekében…


posta@pszicho.net                               netrefel.net
FELELET.net              Levél Uray Erzsébetnek

2012. május 18., péntek

Terrorelhárítás

.

Azok kedvéért, akik nem a Kiskunhalasi Pszichiátriai és Fogyatékos Betegek Otthonában dolgoznak, tájékoztatásul közöljük, hogy az alábbi személyek, már nem dolgoznak az intézményben:

Dr. Szűcs Erzsébet szakmai vezető – nyugdíj előtti, felmentési idejét (!) tölti;
Zöldhegyi Gyuláné belső ellenőr – felmondott;
Maczkó Lászlóné főnővér (Szűcs Erzsébet nővére) – nyugdíjba ment;
Kispál Ernőné főnővér (igazgatónő rokona)  – nyugdíjba ment;

Dr. Szűcs Erzsébet székét – meleg váltásban - elfoglalta Simon Ilona exigazgató asszony, aki, az őt ér „méltatlan támadások miatt” mondott le. Simon Ilona a szakmai vezetői státuszt nem vehette át… A volt igazgatónő a  lemondásakor tett nyilatkozatában megjelölt fejlesztő pedagógusi munkakörét sem látja el, a jelek szerint… Igaz, eddig ritkán látták a munkahelyén, valószínűleg ő is otthon végezte „különleges” munkáját… Nálunk, ennek hagyománya van, mint tudjuk... Több vezető is él/élt ezzel a „lehetőséggel”… Valószínű, hogy fizetését továbbra is felveszi, bár senki sem tudja, hogy milyen valós teljesítmény állhat mögötte…

Láthatjuk hát, bár - hála Istennek - a terror enyhülni látszik, azért akad még bőven tennivaló…


posta@pszicho.net                               netrefel.net
FELELET.net              Levél Uray Erzsébetnek

2012. május 8., kedd

Mikor lesz végre igazgatója a intézménynek?

.

"2012-05-07 16:03:25
.

Mikor lesz igazgatója a pszichiátriának?

A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Pszichiátriai és Fogyatékos Betegek Otthona akkor került 2010. elején országos reflektorfénybe, amikor két ápolónő azt állította: több férfi munkatársuk szexuálisan zaklatja, veri és megalázza az ápoltakat. Ebben az ügyben jelenleg is tart a bírósági eljárás. Csakhogy az intézet körüli országos botránynak meglehetősen érdekessé vált személyi következményei lettek.

Nem sokkal a botrány kirobbanását követően ugyanis a vezetői székben helyet foglaló igazgató, Simon Ilona megbízatása lejárt volna.  Ez azonban az akkori fenntartónak nem okozott fejfájást: 2011 márciusában öt évre meghosszabbította a vezetői megbízatást a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés.

Nem várt fejlemény történt viszont ehhez képest néhány hét elteltével. Simon Ilona 2011. április 29-én váratlanul lemondott a beosztásáról az aznap ülésező megyei közgyűlésen, és május 1-től megbízott igazgatónak kinevezték Vincze István lelkészt. Aki alig néhány hónapja került csupán az intézetbe: akkor települt ugyanis vissza Kiskunhalasra.

2011 őszén azután kiírták a pályázatot az igazgatói állásra. Majd szeptember 15-én, még a pályázati meghallgatások előtt, a megbízott igazgató bejelentést tett az intézményben. Közölte a dolgozókkal, hogy december 31-ig ő marad a megbízott igazgató. Azzal magyarázva ezt, hogy a benyújtott pályázatokat nem találták megfelelőnek, ezért januárban az új tulajdonos, a kormányhivatal majd az intézet átvételét követően újra dönt a pályáztatásról. (A szerkesztő megjegyzése: ismert, hogy 2012. januártól az állam átvette számos egészségügyi intézmény felügyeletét a megyei önkormányzatoktól. Így történt ez a kiskunhalasi intézetétben is.)



A 2011 őszén kiírt pályázatra egyébként hárman nyújtottak be pályázatot. A kiskunhalasi születésű Uray Erzsébet, általános szociális munkás, az intézmény volt dolgozója, a szintén halasi születésű Lajos Tibor, az Ópusztaszeri Pszichiátriai Otthon volt igazgatója és az intézmény megbízott igazgatója, Vincze István lelkész.

Négy nappal az igazgatói bejelentést követően, 2011. szeptember 19-én az egyik pályázót azután felhívta a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat bizottsági referense. Közölte a pályázóval, hogy szeptember 28-ra tűzték ki a meghallgatásának időpontját. Eközben állítólag elhangzott az is, hogy a bizottsági referensnek nem volt tudomása arról, hogy Vincze István megbízott igazgató - aki bejelentette saját státuszának év végéig történő meghosszabbítását - maradna. Valamint arról sem tudott, hogy a pályáztatást elhalasztanák, és csak a kormányhivatal átvétele után kerülne majd ismét napirendre a kérdés.

A pályázati meghallgatások után a bizottság tanácskozott, majd behívatták mindhárom pályázót, és tájékoztatták őket arról, hogy a pályáztatás eredménytelen. Vincze István megbízatását a bizottság javasolta meghosszabbítani 2011. december 31-ig. Hozzátéve, hogy erről majd a közgyűlés határoz. Mely nem sokkal később halasi pszichiátria vezetői posztjára kiírt pályázatot eredménytelennek nyilvánította, és döntöttek a vezetői megbízatás meghosszabbításáról is.

Idén februárban azután ismét kiírták a pályázatot. Ekkor már négyen pályáztak, és a négy pályázat közül a bizottság kettőt emelt ki. Döntés azonban ezúttal sem született. Illetve az lett a döntés, hogy a pályázat érvényes ugyan, de eredménytelen. A megbízott igazgató pedig az újabb pályázat kiírásáig a helyén marad...

- Döbbenetes, hogy a 30 éve szociális ellátással foglalkozó, sőt vezetői tapasztalattal rendelkező pályázó nem kellett – kommentálta a pályáztatás körüli eseményeket a kiskunhalasi pszichiátria egyik magát megnevezni nem kívánó munkatársa. - A szociális végzettségű, évtizedek óta ezen a pályán dolgozó másik szakemberre pedig szintén nincs szükség. Nem értjük, hogy meddig lehet húzni még ezt az állapotot..."

Forrás: ITT!


posta@pszicho.net                               netrefel.net
FELELET.net              Levél Uray Erzsébetnek

2012. május 6., vasárnap

Elképesztő brutalitás, küszöbön az ítélet


„Először az intézet vezetőségéhez fordultak a panasszal. Ők azonban nemhogy nem csináltak semmit, de még a panaszkodókat szúrták le, amiatt, hogy szóltak.”

2012-04-23 16:58:51

 "Szemérem elleni erőszak és más bűncselekmények miatt folytatódott a napokban a kiskunhalasi bíróságon annak a három ápolónak a pere, akik ellen a Bács-Kiskun Megyei Pszichiátriai és Fogyatékos Betegek Otthonában lezajlott vizsgálatok után emelt vádat az ügyészség. Ítélet júniusban várható.
A tárgyalás zárt, emiatt arról információk egyelőre nem szivárognak ki. Dr. Sárközy Szabolcs, a Kecskeméti Törvényszék szóvivője is csupán a vádiratot ismerteti röviden, a korábban óriási felháborodást kiváltó, majd a médiában országosan ismertté vált ügyben:

- A három vádlott a Bács-Kiskun Megyei Pszichiátriai és 
Fogyatékos Betegek kiskunhalasi otthonában dolgozott ápolóként - tájékoztatta hírportálunkat dr. Sárközy Szabolcs. - Ahol az I. rendű vádlott 2009 nyara és 2010 januárja között hat alkalommal – részben a szubintenzív szobában, részben pedig a fürdőszobában - fajtalankodott egy, az otthonban ápolt, kóros elmeállapotú sértettel. Akit megkötözött és a szájába zsebkendőt tett. Az ügyészség a II. rendű vádlottat azzal vádolja, hogy az egyik – szintén kóros elmeállapotú – gondozottat megütötte és megrugdosta. A III. rendű vádlott ellen pedig az a vád, hogy jogtalan haszonszerzés végett bántalmazással, illetve azzal fenyegetve arra kényszerített két másik, részben szintén kóros elmeállapotú gondozottat, hogy neki élelmet vásároljanak. Egy harmadik beteget pedig bántalmazott.

 A Bács-Kiskun Megyei Pszichiátriai és Fogyatékos Betegek Otthonában történt borzalmakat több hónapon keresztül vizsgálta az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért alapítvány. Dobos János, az alapítvány elnöke emiatt naprakész a szörnyű eseményekből.

- A kiskunhalasi ügy valójában 2009 végén indult el, amikor a Bács-Kiskun Megyei Pszichiátriai és Fogyatékos Betegek Otthonának két ápolónője nem bírta már tovább nézni, amiket a személyzet egyes tagjai az ápoltakkal szemben elkövetnek – foglalta össze a büntetőper előzményeit az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért alapítvány elnöke. - Elmondásuk szerint rendszeresen verték, megalázták az ápoltakat, és olyan eset is volt, hogy nyilvánosan szexuális aktusra kényszerítettek őket, más ápoltak és a személyzet előtt. Az ápolónők először az intézet vezetőségéhez fordultak a panasszal. Ők azonban nemhogy nem csináltak semmit, de még a panaszkodókat szúrták le, amiatt, hogy szóltak. Mivel a vezetőség nem lépett semmit, ezért az ápolónők a városi ügyészhez fordultak. Így az ügyben 2010 januárjában nyomozás indult, és ezzel egy időben pattant ki az országos médiabotrány is.
 
Megindult a vizsgálat

Az ügy nyilvánosságra kerülése után mind az otthon vezetősége, mind az Egészségügyi Minisztérium vizsgálatot indított, ám mindkét vizsgálat azzal zárult, hogy az intézetben semmilyen visszaélés nem történt.
- Ekkor alapítványunk is bekapcsolódott az ügybe – folytatta Dobos János. - Először felvettük a kapcsolatot a két ápolónővel, majd rajtuk keresztül a városi ügyészséggel. Mindannyian örömmel fogadták a felajánlott segítséget.



A két ápolónőn keresztül az alapítványnak egy sor olyan emberrel sikerült felvenni a kapcsolatot, akik információkkal tudtak szolgálni arról, hogy milyen visszaélések történnek az otthonban. Ők vagy olyan emberek, akik korábban ott dolgoztak, vagy olyanok, akik most is ott dolgoznak, de nyilvánosan nem mertek az ügy mellé állni, viszont négyszemközt elmondták, amit tudtak. Így az alapítvány számos olyan információt tudott begyűjteni és eljuttatni az ügyészséghez, melyek egyébként nem kerültek volna a nyomozás látókörébe. Információkat gyűjtöttek többek között gazdasági, pénzügyi, munkaügyi szabálytalanságokról. Az alapítvány egyik munkatársa pedig ezen kívül személyesen is ellátogatott az intézetbe, hogy az egyik ápolttal beszéljen.

Tiltakozik a vezetőség

Eközben folyt az ügyészségi nyomozás az eredeti panaszokkal kapcsolatban. Az ügyészségnek azonban nem volt könnyű dolga a nyomozással: az elsődleges bizonyítékokat ugyanis azoknak a tanúvallomásai jelentették, akikkel a bántalmazások történtek, vagyis az ápoltakkal. Az ügyészség által összeállított szakértői csapat viszont úgy látta, hogy az ápoltak vallomásai megállják a helyüket. Ennek következtében 2010 áprilisában az otthon két ápolóját őrizetbe vették, szemérem elleni erőszak, valamint akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére elkövetett testi sértés gyanújával.
 Nem egészen két hét elteltével a nyomozó hatóság az otthon még egy ápolóját letartóztatta, zsarolás gyanújával. (Ez a gyakorlatban annyit jelentett, hogy – a gyanú szerint – az ápoló a betegeket saját tulajdonaik visszatartásával kontrollálta, például nem kapták meg a saját cigarettájukat, csokijukat, ha nem tették meg ezt vagy azt.)
Mindezeket az eseményeket végigkísérte az otthon vezetőségének tiltakozása, akik kiálltak a három letartóztatott ápoló ártatlansága mellett. Egy alkalommal még békés tüntetést is szerveztek ennek okán, Kiskunhalason.

Elképesztő brutalitás

Így azonban még kontrasztosabban hatott, amikor napvilágra került egy korábban az intézetben folytatott belső vizsgálat anyaga, amely arról szólt, hogy az egyik őrizetben lévő ápoló olyan súlyosan bántalmazta az otthon egyik lakóját, hogy kórházba kellett vinni.
.

 A dokumentumban többek között ez olvasható:

„Láttam, hogy egy személy fekszik a fürdőszoba ajtóban, és ennek a személynek [az ápoló] rugdossa az oldalát, hasát. … Kimentem a folyosóra, akkor [az] ápoló [az ápolt] nyakára taposott. [Az ápolt] hörgött.”

„A fürdőszoba bejárata körül nagy vértócsát láttam. [Az ápolt] fején szétnyílt sebet láttam, amely nagyon vérzett. [Az ápolt] nagyon zavaros dolgokat kiabált. [Az ápoló] emlékezetem szerint azt mondta [az ápoltnak]: »Mertél nekem jönni.«”

„A mentő megérkezése előtt azoknak, akik bent tartózkodtak a szobában, [az ápoló] azt mondta, egyezzünk meg abban, hogy a mentősöknek azt mondjuk, hogy [az ápolt] szaladt a nedves folyosón, megcsúszott, és elesett, és így verte be a fejét az ajtófélfába.”

Dübörög az igazságszolgáltatás

A nyomozás 2010 július közepére lezárult, és a három ápoló ellen hivatalosan vádat emeltek. A büntetőper 2011 januárjában indult el a Kiskunhalasi Városi Bíróságon.
Márciusban a büntetőper részeként a bíróság tanúként meghallgatta az egyik ápolónőt, aki az egész ügyet elindította. Aznap este az ápolónő rémülten hívta az alapítvány munkatársát, hogy elmondja, a családjuk két autója hirtelen és egyszerre kigyulladt és kiégett. (Az ezt követő rendőrségi nyomozás végül nem tudta bebizonyítani, hogy szándékos gyújtogatásról volt-e szó.)

2011 tavaszán az intézet igazgatónője, Simon Ilona végül lemondott a posztjáról, ám ez nem nyújtott számára kibúvót azok alól a kivizsgálások alól, amelyek folyamatban voltak olyan ügyekkel kapcsolatban, amelyek az irányítása alatt történtek az intézetben. Tavaly októberben a folyamatban lévő kivizsgálás lezárult, és a volt igazgatónő ellen az ügyészség magánokirat-hamisítás vádjával vádat emelt. A bíróság a bizonyítékokat olyan egyértelműnek találta, hogy nem látta szükségesnek egy bírósági eljárás lefolytatását, így Simon Ilonát gyakorlatilag a vádemeléssel egy időben el is ítélték. A büntetés: választhatott 60 nap börtön vagy 150 ezer forint bírság közül.

- Az intézetben történt visszaélésekkel kapcsolatban az alapítvány panaszt nyújtott be az Ombudsmani hivatalhoz is – sorolta Dobos János. - A vizsgálat eredményét és az abból készült jelentést az Ombudsman 2011 októberében tette közzé. A vizsgálat az intézetben számos problémát tárt fel, többek között megállapította, hogy az intézetben tapasztaltak több pontban visszásságot idéznek elő az élethez és az emberi méltósághoz való joggal. Így például az intézet lakóinak kapcsolattartására vonatkozó szabályozás, az elhelyezési körülmények, az alkalmazott korlátozó intézkedések tekintetében. Az Ombudsman a nemzeti erőforrás miniszterhez, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalához, valamint a kiskunhalasi intézet igazgatójához fordult, felkérve őket, hogy tegyék meg a megfelelő lépéseket a visszásságok kiküszöbölése érdekében.

Küszöbön az ítélet

Az ombudsmani vizsgálattal egy időben egy másik vizsgálat is zajlott az alapítvány panaszbeadványának köszönhetően, méghozzá a Nemzeti Erőforrás Minisztériumban, ahol az alapítvány szintén az intézet kivizsgálását kérte. Novemberre a minisztériumi vizsgálat is lezárult, és ez is visszásságokat tárt fel az intézet működésében, ami azért volt jelentős, mert 2010 első felében az – akkor még – Egészségügyi Minisztérium is folytatott már vizsgálatot az intézetben, ám az semmilyen problémát nem tárt fel. Az új vizsgálat a visszásságok megállapítása mellett jó néhány tekintetben átszervezést kezdeményezett az intézet működésében. A  javaslatok érintik például az intézet 7-es osztályát – a  7-es osztályon történtek azok a bántalmazások, amelyek miatt a három ápolót letartóztatták. A javaslatok között szerepel a 7-es osztály jelenlegi működtetésének azonnali felszámolása és az ellátottak alapbetegségének megfelelő osztályon való elhelyezése. A minisztériumi vizsgálat javasolja a korlátozó intézkedés alkalmazása helyett új, korszerű terápiás szemlélet és eljárások bevezetését is az intézetben.
A három ápoló büntetőpere idén tavasszal folytatódott, és várhatóan a következő, júniusi tárgyalás után elsőfokú ítélet születik."


Forrás: ITT!


posta@pszicho.net                               netrefel.net
FELELET.net              Levél Uray Erzsébetnek

2012. május 1., kedd

Nyilvános a nyilvános tárgyalás?

.
A múlt héten két tárgyaláson is jártam… Az egyik a Pesti kerületi Bíróságon, a másik a Kúrián volt. Ez utóbbin Budaházy Györgyöt jelentette föl a BRFK, hogy a már jogosan megítélt kártérítéseket visszavegyék… A kúria, mindkét ügyben elutasította a hatóság által benyújtott keresetet, helyt adva a korábbi jogos kártérítésnek. Lásd: ITT! 
Az ítéletek némi bizakodásra adnak okot, de azért nem szabad elbízni magunkat. A bíróságra belépve ugyanis megkérdezték, hogy kinek a tárgyalására érkeztem – bár a kérdés sem jogszerű -, válaszoltam. A mellmagasságig érő pult mögött ülő nő elkérte a személyi igazolványomat – véleményem szerint ez sem szokványos (törvényes) eljárás… Mielőtt megkaptam a szokásos kitűzőt (N. 0014), látom, hogy egy füzetbe ír. Kérdezem, hogy regisztrálni kell a tárgyalásra érkezőket? Azt feleli, nem, csak a tárgyalóterem férőhelye korlátozott, ezért be kell írni hányan érkeznek. Előrehajolok kissé és látom, hogy beírta az adataimat (név, szig.szám)… majd visszanyújtja a személyi igazolványomat. (!?)
Azt kérdeztem magamban, vajon mindenkit regisztrálnak, vagy csak a Budaházy György tárgyalására érkezetteket? Ez ugyanis egybevágna azzal, amit a házi őrizetben tartott Budaházy elmondott korábban, hogy mindenkit megfigyelnek és felírnak, aki otthonában meglátogatja. Így joggal hihetik a hatóságok, hogy a közvetlen baráti körhöz tartozom, pedig – bár nagy tisztelője vagyok – ő nem ismer engem.

Az előző tárgyalásra érkezve a Kúriával szembe, nem regisztráltak, nem kérdezték kinek a tárgyalására érkeztem – mivel nincs is közük hozzá - csak kaptam egy látogató kártyát, amit kifele le kellett adnom. Persze mindkét helyen át kellett haladnom egy fémdetekoros kapun…

Budapesthez közeli város bíróságán sem regisztráltak, nem kérdezték kinek a tárgyalására érkeztem… A bíró viszont a tárgyalóteremben végigkérdezte a hallgatóságot, hogy ki-kicsoda? A válaszokat rögzíttette a jegyzőkönyvbe. Mivel én nem kívántam magam megnevezni – nem is értettem egyet a kérdésével -, így ”és egy magát megnevezni nem kívánó személy” megjegyzéssel kerültem a jegyzőkönyvbe…
Így történik ez Kiskunhalason is, feltéve, ha beengednek a nyilvános tárgyalásra – ami itt még nem fordult elő -, csak ha idézővel érkeznek, akkor engedik be a nyilvános tárgyalásra! Ez a korlátozás, szerintem több mint törvénytelen… Mondják, a cigányok miatt van ez így… Nem értem… mi nem gyakorolhatjuk az alapvető jogainkat azért, mert a cigányokat nem tudják fegyelmezni? Vagy ez is csak egy ürügy a civil társadalmi kontroll kizárására, mint a halasi pszichiátriai otthonban történt visszaéléseket vizsgáló tárgyalások alkalmával, amikor is Dr. Kastyják János ügyvéd úr (volt rendőrkapitány) kérésére, - a betegek személyiségi jogai miatt - teljesen kizárták a nyilvánosságot a több éve tartó tárgyalássorozatból!
Érdekes, míg a betegjogok védelmére való hivatkozással korlátozzák az állampolgárok alapvető emberi, személyiségi és állampolgári jogait abban, hogy részt vehessenek a nyilvánosságot érintő tárgyalássorozaton, addig a vádlottak ártatlanság vélelmének joga megakadályozhatja a betegek egészséghez, biztonsághoz, méltósághoz való jogát, olyannyira, hogy a vádlottak továbbra is a betegek mellett dolgozhatnak! Ezt, a mai magyarországi kaotikus jogrendszer lehetővé teszi!
Tűrhetetlen.

Összegezve, láthatjuk, hogy országszerte más és más a bírósági gyakorlat a nyilvános tárgyalás értelmezését illetően.  A fenti esetekből is kitűnik, hogy a négy esetből, csak egy esetben nem sértették meg az alapvető emberi jogokat.

Ismerjük a megszokott retorikájukat, legföljebb, majd elnézést kérnek a félre értelmezésért!

Kérdezzük sokan, mit várhatunk egy olyan bíróságtól, melyre belépve, máris jogtalansággal találjuk szembe magunkat?

Azért én bizakodom, és hiszek az isteni igazságszolgáltatásban. Ezért szeretettel invitálok mindenkit a kiskunhalasi városi bíróság folyó év május 21-én, 9 órakor kezdődő (előreláthatólag 12 óráig tartó) a blog miatt ellenünk indított nyilvános tárgyalásra.


posta@pszicho.net                               netrefel.net
FELELET.net              Levél Uray Erzsébetnek