„Először az intézet vezetőségéhez fordultak a panasszal. Ők azonban nemhogy nem csináltak semmit, de még a panaszkodókat szúrták le, amiatt, hogy szóltak.”
2012-04-23 16:58:51
"Szemérem elleni erőszak és más bűncselekmények miatt folytatódott a napokban a kiskunhalasi bíróságon annak a három ápolónak a pere, akik ellen a Bács-Kiskun Megyei Pszichiátriai és Fogyatékos Betegek Otthonában lezajlott vizsgálatok után emelt vádat az ügyészség. Ítélet júniusban várható.
A tárgyalás zárt, emiatt arról információk egyelőre nem szivárognak ki. Dr. Sárközy Szabolcs, a Kecskeméti Törvényszék szóvivője is csupán a vádiratot ismerteti röviden, a korábban óriási felháborodást kiváltó, majd a médiában országosan ismertté vált ügyben:
- A három vádlott a Bács-Kiskun Megyei Pszichiátriai és
Fogyatékos Betegek kiskunhalasi otthonában dolgozott ápolóként - tájékoztatta hírportálunkat dr. Sárközy Szabolcs. - Ahol az I. rendű vádlott 2009 nyara és 2010 januárja között hat alkalommal – részben a szubintenzív szobában, részben pedig a fürdőszobában - fajtalankodott egy, az otthonban ápolt, kóros elmeállapotú sértettel. Akit megkötözött és a szájába zsebkendőt tett. Az ügyészség a II. rendű vádlottat azzal vádolja, hogy az egyik – szintén kóros elmeállapotú – gondozottat megütötte és megrugdosta. A III. rendű vádlott ellen pedig az a vád, hogy jogtalan haszonszerzés végett bántalmazással, illetve azzal fenyegetve arra kényszerített két másik, részben szintén kóros elmeállapotú gondozottat, hogy neki élelmet vásároljanak. Egy harmadik beteget pedig bántalmazott.
A Bács-Kiskun Megyei Pszichiátriai és Fogyatékos Betegek Otthonában történt borzalmakat több hónapon keresztül vizsgálta az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért alapítvány. Dobos János, az alapítvány elnöke emiatt naprakész a szörnyű eseményekből.
- A kiskunhalasi ügy valójában 2009 végén indult el, amikor a Bács-Kiskun Megyei Pszichiátriai és Fogyatékos Betegek Otthonának két ápolónője nem bírta már tovább nézni, amiket a személyzet egyes tagjai az ápoltakkal szemben elkövetnek – foglalta össze a büntetőper előzményeit az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért alapítvány elnöke. - Elmondásuk szerint rendszeresen verték, megalázták az ápoltakat, és olyan eset is volt, hogy nyilvánosan szexuális aktusra kényszerítettek őket, más ápoltak és a személyzet előtt. Az ápolónők először az intézet vezetőségéhez fordultak a panasszal. Ők azonban nemhogy nem csináltak semmit, de még a panaszkodókat szúrták le, amiatt, hogy szóltak. Mivel a vezetőség nem lépett semmit, ezért az ápolónők a városi ügyészhez fordultak. Így az ügyben 2010 januárjában nyomozás indult, és ezzel egy időben pattant ki az országos médiabotrány is.
Megindult a vizsgálat
Az ügy nyilvánosságra kerülése után mind az otthon vezetősége, mind az Egészségügyi Minisztérium vizsgálatot indított, ám mindkét vizsgálat azzal zárult, hogy az intézetben semmilyen visszaélés nem történt.
- Ekkor alapítványunk is bekapcsolódott az ügybe – folytatta Dobos János. - Először felvettük a kapcsolatot a két ápolónővel, majd rajtuk keresztül a városi ügyészséggel. Mindannyian örömmel fogadták a felajánlott segítséget.
A két ápolónőn keresztül az alapítványnak egy sor olyan emberrel sikerült felvenni a kapcsolatot, akik információkkal tudtak szolgálni arról, hogy milyen visszaélések történnek az otthonban. Ők vagy olyan emberek, akik korábban ott dolgoztak, vagy olyanok, akik most is ott dolgoznak, de nyilvánosan nem mertek az ügy mellé állni, viszont négyszemközt elmondták, amit tudtak. Így az alapítvány számos olyan információt tudott begyűjteni és eljuttatni az ügyészséghez, melyek egyébként nem kerültek volna a nyomozás látókörébe. Információkat gyűjtöttek többek között gazdasági, pénzügyi, munkaügyi szabálytalanságokról. Az alapítvány egyik munkatársa pedig ezen kívül személyesen is ellátogatott az intézetbe, hogy az egyik ápolttal beszéljen.
Tiltakozik a vezetőség
Eközben folyt az ügyészségi nyomozás az eredeti panaszokkal kapcsolatban. Az ügyészségnek azonban nem volt könnyű dolga a nyomozással: az elsődleges bizonyítékokat ugyanis azoknak a tanúvallomásai jelentették, akikkel a bántalmazások történtek, vagyis az ápoltakkal. Az ügyészség által összeállított szakértői csapat viszont úgy látta, hogy az ápoltak vallomásai megállják a helyüket. Ennek következtében 2010 áprilisában az otthon két ápolóját őrizetbe vették, szemérem elleni erőszak, valamint akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére elkövetett testi sértés gyanújával.
Nem egészen két hét elteltével a nyomozó hatóság az otthon még egy ápolóját letartóztatta, zsarolás gyanújával. (Ez a gyakorlatban annyit jelentett, hogy – a gyanú szerint – az ápoló a betegeket saját tulajdonaik visszatartásával kontrollálta, például nem kapták meg a saját cigarettájukat, csokijukat, ha nem tették meg ezt vagy azt.)
Mindezeket az eseményeket végigkísérte az otthon vezetőségének tiltakozása, akik kiálltak a három letartóztatott ápoló ártatlansága mellett. Egy alkalommal még békés tüntetést is szerveztek ennek okán, Kiskunhalason.
Elképesztő brutalitás
Így azonban még kontrasztosabban hatott, amikor napvilágra került egy korábban az intézetben folytatott belső vizsgálat anyaga, amely arról szólt, hogy az egyik őrizetben lévő ápoló olyan súlyosan bántalmazta az otthon egyik lakóját, hogy kórházba kellett vinni.
.
A dokumentumban többek között ez olvasható:
„Láttam, hogy egy személy fekszik a fürdőszoba ajtóban, és ennek a személynek [az ápoló] rugdossa az oldalát, hasát. … Kimentem a folyosóra, akkor [az] ápoló [az ápolt] nyakára taposott. [Az ápolt] hörgött.”
„A fürdőszoba bejárata körül nagy vértócsát láttam. [Az ápolt] fején szétnyílt sebet láttam, amely nagyon vérzett. [Az ápolt] nagyon zavaros dolgokat kiabált. [Az ápoló] emlékezetem szerint azt mondta [az ápoltnak]: »Mertél nekem jönni.«”
„A mentő megérkezése előtt azoknak, akik bent tartózkodtak a szobában, [az ápoló] azt mondta, egyezzünk meg abban, hogy a mentősöknek azt mondjuk, hogy [az ápolt] szaladt a nedves folyosón, megcsúszott, és elesett, és így verte be a fejét az ajtófélfába.”
Dübörög az igazságszolgáltatás
A nyomozás 2010 július közepére lezárult, és a három ápoló ellen hivatalosan vádat emeltek. A büntetőper 2011 januárjában indult el a Kiskunhalasi Városi Bíróságon.
Márciusban a büntetőper részeként a bíróság tanúként meghallgatta az egyik ápolónőt, aki az egész ügyet elindította. Aznap este az ápolónő rémülten hívta az alapítvány munkatársát, hogy elmondja, a családjuk két autója hirtelen és egyszerre kigyulladt és kiégett. (Az ezt követő rendőrségi nyomozás végül nem tudta bebizonyítani, hogy szándékos gyújtogatásról volt-e szó.)
2011 tavaszán az intézet igazgatónője, Simon Ilona végül lemondott a posztjáról, ám ez nem nyújtott számára kibúvót azok alól a kivizsgálások alól, amelyek folyamatban voltak olyan ügyekkel kapcsolatban, amelyek az irányítása alatt történtek az intézetben. Tavaly októberben a folyamatban lévő kivizsgálás lezárult, és a volt igazgatónő ellen az ügyészség magánokirat-hamisítás vádjával vádat emelt. A bíróság a bizonyítékokat olyan egyértelműnek találta, hogy nem látta szükségesnek egy bírósági eljárás lefolytatását, így Simon Ilonát gyakorlatilag a vádemeléssel egy időben el is ítélték. A büntetés: választhatott 60 nap börtön vagy 150 ezer forint bírság közül.
- Az intézetben történt visszaélésekkel kapcsolatban az alapítvány panaszt nyújtott be az Ombudsmani hivatalhoz is – sorolta Dobos János. - A vizsgálat eredményét és az abból készült jelentést az Ombudsman 2011 októberében tette közzé. A vizsgálat az intézetben számos problémát tárt fel, többek között megállapította, hogy az intézetben tapasztaltak több pontban visszásságot idéznek elő az élethez és az emberi méltósághoz való joggal. Így például az intézet lakóinak kapcsolattartására vonatkozó szabályozás, az elhelyezési körülmények, az alkalmazott korlátozó intézkedések tekintetében. Az Ombudsman a nemzeti erőforrás miniszterhez, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalához, valamint a kiskunhalasi intézet igazgatójához fordult, felkérve őket, hogy tegyék meg a megfelelő lépéseket a visszásságok kiküszöbölése érdekében.
Küszöbön az ítélet
Az ombudsmani vizsgálattal egy időben egy másik vizsgálat is zajlott az alapítvány panaszbeadványának köszönhetően, méghozzá a Nemzeti Erőforrás Minisztériumban, ahol az alapítvány szintén az intézet kivizsgálását kérte. Novemberre a minisztériumi vizsgálat is lezárult, és ez is visszásságokat tárt fel az intézet működésében, ami azért volt jelentős, mert 2010 első felében az – akkor még – Egészségügyi Minisztérium is folytatott már vizsgálatot az intézetben, ám az semmilyen problémát nem tárt fel. Az új vizsgálat a visszásságok megállapítása mellett jó néhány tekintetben átszervezést kezdeményezett az intézet működésében. A javaslatok érintik például az intézet 7-es osztályát – a 7-es osztályon történtek azok a bántalmazások, amelyek miatt a három ápolót letartóztatták. A javaslatok között szerepel a 7-es osztály jelenlegi működtetésének azonnali felszámolása és az ellátottak alapbetegségének megfelelő osztályon való elhelyezése. A minisztériumi vizsgálat javasolja a korlátozó intézkedés alkalmazása helyett új, korszerű terápiás szemlélet és eljárások bevezetését is az intézetben.
A három ápoló büntetőpere idén tavasszal folytatódott, és várhatóan a következő, júniusi tárgyalás után elsőfokú ítélet születik."
Forrás: ITT!
posta@pszicho.net netrefel.net
FELELET.net Levél Uray Erzsébetnek
